Hogyan alakult ki ez az ünnep?
Az ókori Rómában február közepén tartották Lupercus pásztoristen napját, ilyenkor „szerelmi” sorsot húztak, és a kisorsolt párokat egymáshoz boronálták. Ugyanakkor keresztény gyökere is van a Bálint napnak. A hagyomány szerint két Valentinus nevű vértanúhoz is köthető az ünnep. Az egyik a Rómához közeli Terni város püspöke volt, aki hite erejével meggyógyított egy vak lányt, és hite miatti kivégzésekor (269. február 14-én végezték ki) a búcsúüzenetet úgy írta alá: a te Bálintodtól. A másik egy szintén Valentin nevű római pap volt, aki igazságtalannak tartotta, hogy a császár a fiatalabb katonák számára egyszerűen megtiltotta a házasságkötést, mert így jobb harcosnak gondolta őket. Valentin II. Claudius akarata ellenére titokban továbbra is összeadta a fiatal párokat, így őt is halálra ítélték. Gelasius pápa 496-ban rendelte el, hogy Szent Bálint napját február 14-én ünnepeljék.
Az ünnep egyre népszerűbb lett. A 19. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak a szerelmesek ezen a napon. A II. világháború után Németországban elterjedt, hogy a szerelmesek virággal köszöntik egymást „Valentinkor”. Az utóbbi években pedig nálunk is hódít a szerelmesek napja, a Valentin nap.
Németországban a legfontosabb ajándék továbbra is a virág, Finnországban a Valentin napot a „barátság” napjaként ünneplik, melyen képeslapot küldenek vagy kisebb ajándékot adnak át egymásnak. Japánban pedig február 14-én a nők ajándékozzák meg csokoládéval férfiismerőseiket, de egy hónappal később (White Day) viszonzásként aprósüteményt kapnak ajándékba.
Magyarországon is sokfélét ajándékozunk egymásnak. Miért ne adhatnánk könyvet egymásnak? Ehhez nyújtunk segítséget, hogy Könyvgardróbunkból választhass a szerelmednek, a barátodnak egy szép könyvet, és mellé valami különleges ajándéktárgyat.
