Eddig Esztergom mellett Debrecenben és Budapesten is könyvbemutatón lehetett megismerni a Kisöcsém született című könyvet, melyet az esztergomi református lelkész Apáti Gabriella írt. December 14-én a helyi református közösségi házban a helyi közönséget várták az eseményre.
Az alkotót a kötet előzményeiről kérdezve megtudtuk, hogy a „Tizenkét mese Emmáról” alcímet viselő történetfüzérben az első gyerek, egy lány narrációjában ismerjük meg Gáborka, a második gyermek érkezését, születését és fejlődését. A kisfiú egyéves születésnapjáig tartó történet első részeiben Emma azzal szembesül, hogy már nem ő a szülei egyetlen gyermeke, s amikor a csecsemő és anyukája megérkezik, a családtagoktól kezdve a szomszédokig mindenki csak az új jövevénnyel foglalkozik.
Emmának ezután arra is rá kell jönnie, hogy Gáborka más, mint ő, hiszen nem kislány. Itt a szerző finoman és diszkréten írja le a két nem közötti különbségeket, ahogy a szülők elmondják lányuknak, hogy fiú más, mint a lány. Ugyancsak ennek az első időszakban az Emma számára érdekességnek ható eleme, hogy a baba mit és hogyan eszik az idősebb testvér ekkor szembesül azzal, hogy a kisbabákat anyatejjel táplálják és azzal is, hogy az első időkben nincs foguk. A könyvben az óvodai életről esik szó, hiszen Emma ovis lesz. Ide Gáborka is elkíséri és a gyerekek látják, hogy az óvodában minden bútor és berendezés a gyerekekre van méretezve.
Az ovis fejezetben még egy szerelmi szál is szerepel: Emma és egy ovistárs fiú között lobban lángra az érzemény, de olyannyira, hogy Emma azt kéri szüleitől, hogy Szilvesztert cseréljék el Gáborkára. A folytatásban Emma megtanulja, hogy ő maga sem tud minden szót helyesen kiejteni, s így lehet, hogy a Jézuskát „Hézuskának” mondja, majd azt is megtanulja, hogy miként kell testvérével bánni, gondoskodni róla. Az utolsó részekben családi nyaralásról és az évszakok váltakozásáról és a különféle ünnepekről, így például farsangról és húsvétról is szó van.
Mint az író elárulta: a leírt történet saját családjuk életéből kapott ihletet, a gyermekvállalásban megélt tapasztalatokat fogalmazta meseepizódokká. Érdekes adalék, hogy maga a könyv a lelkésznő gyerekei születésekor készült, de akkor még a fiókba került, de egy írótanfolyamon kapott lendület után fia (akiről Gáborkát mintázta) 18. születésnapjára adta ki, az akkor egyelőre fűzött változatú kötetet. Az író kiemelte, hogy a mese bizonyos részeiben, ha rejtetten is de ott van eredeti hivatása, a lelkészi szolgálat, hiszen bizonyos nyugati új értékrendekkel ellentétben itt fiú- és lánygyerekről szól a mese, és a karácsony megünneplése is keresztény kontextusban szerepel a kötetben.
